Tanárnő a gyerekhez:
– Móricka, van házid?
– Van. Töltsek?
Móricka viccek
A tanár panaszkodik Móricka szüleinek:
– A maguk gyereke a legrosszabb az egész osztályban. Egyszerűen nem bírok vele. Ráadásul még sosem hiányzott egy napot sem!
Móricka megy haza, és az anyja rászól:
– Móricka! Miért koszos a sapkád?
– A fiúk fociztak vele.
– Miért nem vetted vissza tőlük?
– Nem mozdulhattam a helyemről.
– Miért nem?
– Mert én voltam a kapus!
– Anyu, adj egy százast! – kéri Móricka édesanyját.
– Minek, kicsim?
– A sarkon áll egy bácsi, neki kellene.
– Látod, Móricka, ez szép tőled. Biztos koldulásból él a szegény öreg.
– Hát nem éppen. Fagylaltot árul.
Mórickától megkérdezi a tanárnéni:
– Miért van az a monokli a szemed alatt?
– Anyukám tegnap este azt mondta apukámnak, hogy „Mindjárt elmegyek!”. Apa erre azt válaszolta: „Én is!”
Én meg bementem elköszönni.
Móricka kérleli az apját:
– Apu, a szülinapomra veszel nekem egy dobfelszerelést?
– No persze, hogy aztán egész nap itt püföljed nekem!
– Ne aggódj, majd csak akkor püfölöm, ha alszol..
– Mit csinálsz ott a hátsó padban, Móricka?
– Vagy ne kérdezze a tanító néni, vagy vegyen a miniszoknyája alá bugyit.
A telefon cseng, és Móricka veszi fel a kagylót.
– Halló?
– Szervusz kisfiam, beszélhetnek az apukáddal? Itt a főnöke beszél.
– Melyik? – kérdezi Móricka – az a piszkos patkány, az a kövér disznó, vagy az a szemét tróger?
Móricka és a szülei az olimpiát nézik otthon, épp a futóverseny kezdődik. Móricka megkérdezi:
– Apa, igaz, hogy csak az első három kap díjat?
– Igen, Móricka.
– Akkor a többi miért fut?
Egy kutyaszarba lépett Mikulás mellett megy el Móricka és anyukája.
– Anya, anya! Mi kulás?
– Hát a bácsi.