Stirlitz egy bárban iszogat, mikor véletlenül felborul a pohara.
– A francba! – gondolta Stirlitz.
– Ki vagyok borulva! – gondolta a sör.
Stirlitz viccek
Stirlitz kilépett a Gestapo épületéből:
– Daszvidanyja! – vetette oda az őrnek, majd rögtön elgondolkodott, hogy nem hibázott-e.
Müller és Stirlitz sétálnak a Dráva partjánál.
– Stirlitz – gondolja Müller.
– Müller – gondolja Stirlitz.
– Blugy-blugy – gondolja a fuldokló ember.
Müller felmászva az emeletes ház oldalán, pisztollyal a kezében megcsúszott a negyedik emeleti erkélyen.
– Szemét tériszonyos! – gondolta Müller, miközben elzuhant Stirlitz földszinti lakása mellett…
Stirlitz épp sétálgat Katheval, mikor lövés dörren, és Kathe mellett egy ember a szívéhez kap, összeesik, és vér önti el körülötte az utcát. Stirlitz az ösztöneire hallgatva azonnal gyanút fog.
Stirlitz ül a moziban, ahol tűz üt ki.
– Hmm, már megint elfogyott a Gestapo lőszere – gondolja Stirlitz.
Stirlitz Müller irodájában kutakodik, bejön Müller a titkárnőjével csókolózva.
– Lebuktam! – gondolta Stirlitz.
– Lebuktam! – gondolta Müller.
Stirlitz a dolgozószobájában üldögél, miközben Berlint bombázzák, és a bombák elég közel potyognak.
– Mégiscsak le kéne menni az óvóhelyre – gondolta Stirlitz.
– Most már késő! – gondolta a bomba.
Rendkívüli nap állt be az emberiség történetében.
– A virágaim! – gondolta a kertész.
– A családom! – gondolta az elnök.
– Az Úr irgalmazzon! – gondolta a pap.
– Felhők! – gondolta Stirlitz.
– A hülye! – gondolták az ufók.
Müller 120-szal száguldott Berlin utcáin. Stirlitz arra sétált és úgy tett, mint aki nem siet.