Pistike és barátja lélekszakadva szalad a benzinkúthoz.
– Gyorsan kérünk öt liter benzint!
Öt perc múlva visszaérnek.
– Nem elég. Kérünk még húsz litert!
A kutas érdeklődik:
– Mihez kell ez a sok benzin gyerekek?
– Ne kérdezzen olyan sokat, csak töltse gyorsan! Ég az iskola!
– Az én kisfiam rendkívüli gyerek, tele van eredeti ötletekkel, igaz tanár úr?
– Ó igen, különösen ami a helyesírást illeti.
Pistike kérdezi a tanárnőtől:
– Tanárnő, hogyan esik a hó visszafelé?
– Sehogy, miért kérdezel ilyen hülyeségeket?
– Mert anya azt mondta, hogy vigyek magammal kabátot, mert lehet, hogy visszafelé esni fog a hó!
A dagadt tanárnő a gyerekeket kérdezi:
– Na, ki tudja megmondani nekem, hogy mit ad nektek a tyúk?
– Tojást!
– Nagyon jó! És azt meg tudjátok mondani, mit ad nektek a kecske?
– Kecsketejet!
– Bravó! És mit ad nektek a tehén?
– Mindenféle rohadt házifeladatot meg dolgozatot!
– Mondd csak fiacskám, ebben a mondatban: „A pásztor a mezőn legelteti a nyájat” melyik a helyhatározó?
– A pásztor.
– Nono! Már hogy lenne a pásztor a helyhatározó?
– Azért, mert a pásztor határozza meg a helyet, hogy hol legeljen a nyáj!
Pistike osztályfőnöke beírja az ellenőrzőjébe:
„A gyerek büdös! Fürdetni!”
Pistike apukája visszaírja:
„Ne szagolgassa! Tanítsa!”
– A négyéves kisfiuk azt mondta rám, hogy büdös kurva. Maguk tanítják ilyenekre a gyereket?
– Mi aztán nem!
– Akkor talán az óvodában ragadt rá?
– Ott biztosan nem.
– Akkor mivel magyarázzák ezt?
– Arról lehet szó, hogy ebben a korban már kialakul a gyerekekben az önálló értékítélet.
– A maga fia elég régóta nem jár iskolába.
– Nem létezik, hisz minden reggel elkísérem!
– Elhiszem, de a tanítás délután van!
– Nos, a gyerekéről egyetlen pozitív dolgot tudok elmondani.
– Mi az?
– Hát… az osztályzatait elnézve biztos vagyok benne, hogy nem szokott puskázni…
Tanító néni az iskolában:
– Marika, mit fogsz csinálni, ha olyan nagy leszel, mint én?
– Fogyókúrázni!