Pistike meséli otthon a szüleinek:
– Képzeljétek, ma tűz volt az iskolában és láttam egy terhes tűzoltót!
Az apja megkérdi:
– Pistike, tudod mit jelent az, hogy terhes?
– Persze, aki kihordja a gyereket.
– Pistike, hányszor kell még mondanom neked, hogy menj el a süteményes tálca közeléből?
– Nem kell már mondanod, anyu, mert üres.
– Pistike, az volt a feladat, hogyha valaki öt kilométert tesz meg gyalog, egy óra alatt, akkor mennyi időre van szüksége 18 kilométer megtételéhez? Miért nem csináltad meg a leckét?
– A papám segített, de még úton van.
Reggel megkérdezi Pistike a papáját:
– Apu, mi dőlt le tegnap éjjel a hálószobában?
– Semmi, kisfiam.
– Akkor mire mondta az anyu, hogy ezt már az Isten se tudja felállítani?
Pistikét és Mórickát megkérdezi a tanító néni:
– Pistike, te mi leszel felnőtt korodban?
– Rendőr.
– Az szép szakma. És te Móricka?
– Én bűnöző.
– Miért bűnöző?
– Hogy együtt játszhassak Pistikével!
Pistike felel földrajzórán:
– A földet leginkább egy lúdtojáshoz hasonlíthassuk.
A tanár közbeszól, hogy „-tjuk”.
Erre Pistike:
– A földet leginkább egy tyúktojáshoz hasonlíthassuk…
– Pistike melyik a kedvenc tantárgyad?
– A kvantumfizika.
– De hiszen ti még nem is tanultok kvantumfizikát!
– Hát éppen ezért!
– Miért sírsz, Pistike?
– Mert a tanító bácsi intőt és verést ígért a testvéremnek, amiért az egy békát dugott a táskájába.
– És ez neked miért fáj?
– Mert ikrek vagyunk és a tesóm már hazament.
Idős néni kopogtat a tanári ajtaján:
– A Pistike nagymamája vagyok és szeretném elkérni az unokámat az utolsó óráról.
– Az lehetetlen! Pistike ma nem is jött iskolába.
– Akkor hol van?
– Azt hiszem, az Ön temetésén.
Pistike sír, mikor az anyja hazaér. Kérdezi, mi a baj?
– Az apu kétszer is megvert.
– Miért?
– Megmutattam az ellenőrzőt.
– És?
– Tele volt egyessel, kettessel.
– Ezt megértem, de miért vert meg másodszor is?
– Mert kiderült, hogy az ő gyerekkori bizonyítványát mutattam meg.